Az Élet Fűszerei Balatonszepezdről

Posts Tagged ‘nyár’

Íme az idei szezon első lekvárkái. Eperből készültek, bébiételes üvegekbe kerültek, ezzel kezdetét vette nálam az őszig tartó lekvárfőzés. Lassan alakul a kamrapolc… 🙂 Az epret követi majd a meggy, ribizli, sárgabarack és a sort a szilva zárja. Persze biztosan idén is lesznek kilengéseim – egres, szőlő és társai – majd mindenről beszámolok. Most lássuk az epret!

Eperlekvár készítése roppant egyszerű: a megmosott, megtisztított epret egy fazékban felteszem főni. A nagyobb szemeket négyfelé vagy félbe vágom, a kisebbeket egészben szoktam hagyni. Nem bonyolítjuk túl a dolgot, kb. 20 perc fővés után kilónként 25 dkg cukrot adok hozzá és gyakran kevergetve addig főzöm, amíg a teteje bőrösödni nem kezd. (Kb.30 perc 1 kg gyümölcsnél.) Utána üvegekbe töltöm és mindegyik tetejére teszek csipetnyi szalicilt, jól lezárom és a konyhapulton hagyom kihűlni.  A mostani lekvárfőzésünk rendhagyó módon folyt, ugyanis Cecilynek fogzási fájdalmai voltak, utálta a borongós időt is,  ezért eléggé lekötötte a figyelmemet, így hát segítséget kellett kérnem: beállítottuk a telefont, hogy 5 percenként jelezzen és mindig más ment megkeverni a lekvárt. A nagyok rendkívül szorgalmasak voltak, midig mondták, hogy mikor ki a soros, én a kisszobába csak azt hallottam: “Kristóf!” “Veronika!” Anyu te jössz. Tudsz menni?” és így tovább 🙂  Végül is vidám volt! 🙂 Így egy kicsit mindenki magáénak tudhatja az első lekvárokat.

Ahogy Cecíliánk cseperedik, elérkezettnek találtam az időt egy új kategória, a babakonyha indításához. A hozzátáplálást a jól bevált üveges bébiételekkel kezdtük, de hála Istennek olyan jó étvágya van a Picurkánknak, hogy már gazdaságtalanná vált a bébiételek mindennapi alkalmazása 🙂 Meg hát bevallom, nagyon nehezen bírtam ki, hogy a kislányom ne azt egye, amit én főzök neki 🙂

Ebben a kategóriában többször kipróbált, jól bevált babakajákat fogok megosztani Veletek. Kezdjük a cukkinis csirkével!

Mi kell hozzá?

• egy egész csirkemell filének a negyede, megtisztítva minden apró porctól, hártyától
• 1 zsenge cukkini
• 2 db közepes méretű krumpli (de ne újkrumplit vegyetek!)
• 1 evőkanálnyi zsenge kapor
• 1 evőkanálnyi hidegen sajtolt repceolaj
• 1 kiskanálnyi fehér tönkölyliszt

A csirkehusit feltesszük főni, és amikor már félpuha (kb.15 perc), hozzáadjuk a megtisztított, felkockázott cukkinit és krumplit. Megszórjuk a kaporral és lefedve puhára főzzük. Kevés főzővíz és a liszt hozzáadásával leturmixoljuk, majd a főzőedénybe visszatéve újraforraljuk. Végül jól elkeverjük benne a repceolajat is.

A glutén bevezetéséhez ideális fogás, kb. 6-7 hónapos kortól ajánlom. Ebből a mennyiségből két étkezésre elegendő bébiételünk lesz, ami köszönhetően a tönkölylisztnek és a repceolajnak, rendkívül egészséges is. Sózni nem szükséges, hiszen a kapor nagyon jól ízesíti az ételt, a mi kislányunknak ez az egyik kedvence.

Sokan mondják, hogy nagyon macerás a babának külön főzőcskézni, ráadásul gazdaságtalan is a kis adagok készítése. Nos, ezzel vitába szállnék. Rengeteg apró praktika van, amelyek alkalmazásával nagymértékben leegyszerűsödik a dolog. Én például a babának csak 1 db csirkemellet szoktam venni, ezt megmosom, megtisztítom és négyfelé vágva a megmaradt anyatej gyüjtő zacskókban adagonként lefagyasztom. A kertben, vagy a konyhában, vagy virágládában mindig van friss kapor, petrezselyem, lestyán, bazsalikom – ezekből egy-egy levélke elég egy bébiételbe, és már is különlegessé tettük. Érdemes előre terveznünk, összehangolni a felnőttek és a bébi étrendjét, így azt is megengedhetjük magunknak, hogy egy héten csak egyszer menjünk zöldségeshez és henteshez. Tönkölyliszt, repceolaj, tönkölytészta, rizs – ezek olyan hozzávalók, amelyeket a szokásos bevásárlás alkalmával simán beszerezhetünk, és itthon mindig kéznél van. És amíg a felnőttek étele elkészül, nem cikk összedobni egy kislábasnyi babakaját, az üveges bébiételeket pedig tegyük el – jól jön az még utazásnál, vendéségben stb.

Jó étvágyat kívánok minden ínyenc kispasinak és vagány női hölgynek! 🙂

Ennek az ételnek a készítését a nagymamámtól tanultam. Gyerekként  rizi-bizinek neveztük és  nagy örömmel, vasárnapi ábrázattal  fogyasztottuk. Mindig ilyenkor nyár elején készítette a mami, mikor a kertben már érett a zöldborsó. Most igaz,  még csak virágzik a borsó,  de nem bírtam ki és vettem a piacon egy keveset.

Lássuk, hogyan készül!

Amire szükségünk lesz:

• 2 nagy fej hagyma
• 50 dkg parasztkolbász
• 60 dkg zöldborsó
• fél liter rizs
• 1 liter víz
• kevés fűszerpaprika
• só
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 kis paprika

A felkockázott hagymát kevés zsíron vagy olajon megpároljuk, hozzá adjuk a felkarikázott kolbászt, az apróra vágott paprikát és a rizst. Meghintjük fűszerpaprikával és felöntjük a vízzel (ami a rizs térfogatának a duplája, de ha valaki szaftosabban szereti, adhat még hozzá), kicsit megsózzuk vigyázva, mert a kolbász is sós, ráreszeljük a fokhagymát és lefedve lassan készre főzzük. Időnként keverjük meg, nehogy leégjen! Frissen elkészítve tálaljuk. Jól csúszik rá a fehérbor…vagy egy jó fröccs.

Jó étvágyat kívánok!

Ugye sokaknak ismerős a fenti kérdés 🙂 Aki kitalálja, hogy melyik filmből származik, kap egy virtuális vállon veregetést 🙂

Mi mással is indíthatnánk filmes kaják sorozatunkat, ha nem a méltán híres hagymás babbal?

Amióta az eszemet tudom, szeretem a Bud Spencer – Terence Hill filmeket. Generációk nőttek fel ezeken a remek alkotásokon. Szinte már kívülről fújjuk a szövegeket és tudjuk, hogy “csak a Pufin ad erőt és mindent lebíró akaratot”, mégis gyakran újra nézzük a régi nagy pofonosztókat. Ezekben a filmekben a pofonok ellenére sincs erőszak, nem hal meg senki…és lám, mégis szórakoztatóak. Apropó pofon: tudtátok, hogy a mai napig nem derült ki, hogy hogyan készültek a pofonok hangeffektjei? Vannak találgatások, de az alkotók mélyen hallgatnak ez ügyben.

A hagymás bab – visszatérő momentum a filmekben, amit a főhősnek általában nem sikerül elfogyasztani – ebből következnek a hatalmas bunyók – de már látni is gyönyörűség, ahogyan a serpenyőben készíti, kevergeti Bud Spencer ezt a finomságot. Néhány éve megpróbáltam reprodukálni ezt a fogást, azt hiszem sikerült 🙂 Azóta gyakran készítem, a családom és a vendégeim nagy örömére. Próbáljátok ki Ti is!

Amire szükségünk lesz:

• 1 egész füstölt, főtt csülök
• 50 dkg szárazbab
• 2 gerezd fokhagyma
• 6 db nagy fej hagyma
• kiskanálnyi fűszerpaprika (csak a színe  miatt)

Én előző nap szoktam megfőzni a csülköt és a babot – ha száraz babbal dolgozunk, azt érdemes legalább 4 órára vízbe áztatni.

A hagymákat félkarikára vágjuk és kevés olajon kicsit megsózva megpároljuk. Ha már a hagyma jó krémes, belekeverjük a leszűrt babot és a kicsontozott, felkockázott csülköt. Belevágjuk a fokhagymát, megszórjuk a fűszerpaprikával, és az egészet jó összefőzzük. Kevés vízzel felönthetjük.  Sózni nem szükséges, mert a füstölt hús eleve sós. Tulajdonképpen kész is. Ebből jó nagy adag lesz, de garantálom, hogy el fog fogyni 🙂 Ha előző nap elkészítettük a csülköt és a babot, akkor a főzés nem több, mint 20 perc. A szabadban, bográcsban is elkészíthető. 🙂

Persze van egy sokkal egyszerűbb, mondhatni kolesz-verzió is: ha nem rakunk bele füstölt húst, hanem csak egy konzerv babot főzünk össze a megfonnyasztott hagymával. Így is finom, de aki kóstolta a csülkös változatot, soha többé nem készíti másként 🙂

Jó étvágyat kívánok!

A jó idő beköszöntével gyakran szoktunk a szabadban főzőcskézni. Egyik kedvencünk a székelykáposzta bográcsban elkészítve. Próbáljátok ki Ti is!

Amire szükségünk lesz:

• 3 nagy evőkanál sertészsír
• 3 nagy fej hagyma
• 3 db paprika
• 3 db paradicsom
• fűszerpaprika
• só
• bors
• őrölt kömény
• egész babérlevél
• kiskanálnyi cukor
• 1,5 kg sertéscomb
• 2 kg savanyú káposzta
• 1 szál parasztkolbász
• 2 dl fehérbor

Így készítjük:

A sertészsíron megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, megsózzuk, majd rátesszük a felkockázott húst. Kifehéredésig kevergetjük, kicsit meg is piríthatjuk. Hozzá keverjük az a felaprított paprikát és paradicsomot, majd megszórjuk fűszerpaprikával. Sóval, borssal, őrölt köménnyel, cukorral és egész babérlevéllel fűszerezzük. Felöntjük annyi vízzel amennyi éppen ellepi, majd lassan, lefedve félkészre főzzük. Ekkor belekeverjük a felkarikázott parasztkolbászt, és hozzá adjuk a savanyú káposztát. Én a káposztát nem szoktam megmosni, mert mi savanyúan szeretjük, de ez ízlés dolga 🙂 ellenben össze szoktam vagdalni, mert nem szeretem a hosszú káposzta szálakat – ez is csak ízlés dolga. Amikor már majdnem kész az ételünk, és már mindenki nagyon éhes, belereszeljük a káposztába a fokhagymát és felöntjük fehérborral. Ezután már csak 10 percig főzzük.

Friss, fehér kenyérrel isteni lesz! Jó étvágyat!

Ez egy végtelenül egyszerű szendvicskrém. Nagyon gyorsan elkészül, és ezeken a borongós tél végi napokon jól esik vacsorára egy kis padlizsános pirítóssal felidézni a nyár ízeit.

Mi kell hozzá?

• 1 db padlizsán
• 1 fej hagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• kb. 2 evőkanál majonéz

Így készül:

A padlizsánt több helyen megszurkáljuk és a sütőben kb. 250 C fokon megsütjük. Akkor jó, ha már  minden oldala ráncos. Amíg a padlizsán sül, addig a hagymát apró kockákra vágjuk és az olajon – kicsit megsózva – megpároljuk.  Miután megsült a padlizsánunk, szépen lehúzzuk a héját, a húsát kissé összetörjük. Rákanalazzuk a párolt hagymát, ráreszeljük a fokhagymát, és az egészet kikeverjük a majonézzel. Én a gyerekek kedvéért botmixerrel teljesen krémszerűre szoktam keverni, de ízlés szerint darabosra is hagyhatjuk.

Azt szokták mondani, hogy fa eszközökkel kell dolgozni a padlizsánnal, mert a fémtől megfeketedik. Bevallom, én soha nem használtam fa eszközöket és még egyszer sem feketedett meg a padlizsánom.

Mivel télen nehéz padlizsánhoz jutni, ráadásul bizonytalan a származása,ezért javaslom, hogy nyár végén tegyünk el télire egy kis padlizsánkrémet a következő képpen: a fent leírtak szerint elkészítjük a krémünket, de nem ugrunk neki rögtön egy pirítóssal, hanem egy fazékba tesszük és 5-7 percig forraljuk.  Még forrón üvegekbe töltjük, jól lezárjuk és szárazon kidunsztoljuk. A téli borongós napokon elég csak leemelni a kamra polcról egy üveggel és már csak a pirítósról kell gondoskodnunk.

Jó étvágyat hozzá!

Egy finom vasárnapi ebéd, ha már unjuk a rántott húst.

Mivel ennek a fogásnak igen gazdag az ízvilága, csak egy egyszerű rizsköretet ajánlok mellé. Utána pedig jól esik elkortyolgatni az üvegben maradt fehérbort.

Mi kell hozzá?

• 1 kg sertéscomb
• 4 nagy fej hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 3 dl fehérbor (én az Érdek Házasság fantázianevű bort választottam a Babits pincészettől)
• só
• bors
• 3 evőkanál kakukkfű
• 3 evőkanál méz
• olaj

Így készül:

A sertéshúst 5×5 cm-es darabokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, majd kb. fél dl olajon a húsdarabokat elősütjük, az olajból kivéve melegen tartjuk.

A visszamaradt pecsenyeléhez öntünk egy kevés olajat, rádobjuk az apróra vágott hagymát, fokhagymát, megsózzuk, elkeverjük benne a kakukkfüvet és fedő alatt megdinszteljük. Lehet, hogy soknak tűnik a hagyma, de nem kell megijedni, kell ennyi ahhoz, hogy jó sűrű, édes szaftja legyen.

Amikor a hagyma már szépen megpárolódott, és a konyhát betölti a finom fűszeres illat, visszatesszük a húsdarabokat az edénybe. Ráöntjük a fehérbort és lefedve kb. 1 órán át pároljuk. Ha már a hús omlós, puha, akkor belekeverjük a mézet, ettől az egész étel átlényegül, mennyei magasságokba emelve az ízvilágát. Ez a varázslat további 20 perc párolás alatt fog végbemenni.

Tálalás előtt hagyjunk az ízeknek 10 perc pihenőt a fedő alatt!

Az eredmény nem marad el! Jó étvágyat!