Archívum

Archívum: ‘Uncategorized’ Category

PostHeaderIcon Újra a pályán!!

Hű, de régen voltam itt!!

Annyi-annyi-annyi minden történt, hogy ….. nagyon hosszú lenne elmondani…. DE! Itt vagyok! Mélységek, magasságok, betegségek, felgyógyulások, az élet kisebb-nagyobb megpróbáltatásai után, új otthonomból, Balaton Szépe településről, Balatonszepezdről küldöm soraim 🙂

Na, karantén van!!

Majd kb 20 év múlva a cuki unokáink csillogó szemmel fogják kérni, hogy “Nagymama, azt meséld el, amikor a járvány miatt karanténban voltatok! Az milyen volt?”

És mi fátyolos szemmel, távolba révedve: “Jaj kedveském…. a 2020-as koronavírus miatti karantén ma már történelem…” És elmeséljük, hogy milyen volt…

Ma még sajnos nem tudok múltidőben írni erről, hiszen nyakig vagyunk benne.

Karácsony előtt kezdtünk szépen lassan Balatonszepezdre költözni. Az iskolaszüneteket és a hétvégéket itt töltöttük, szépen berendezkedtünk – közben a világban tombol a koronavírus járvány –  aztán egy tavaszi péntek estén ért minket a bejelentés, hogy hétfőtől bezárják az iskolákat, indul az online oktatás. Az egész család egyre gondolt: akkor mi szépen itt is maradunk. Ezzel a költözés-kérdést ki is pipálhatjuk. Lakcímkártyáink szerint már úgyis balatonszepezdiek vagyunk 🙂

Még egy-két nélkülözhetetlen apróságért, a kutyáért és a macskáért tettünk pár Szepezd-Mende-Szepezd nonstop járatot, útközben a Metróból feltöltöttük a kamrát, és gyakorlatilag mióta itt vagyunk, nem léptünk ki a kapun.

Viszont, van szigorú napirendünk. Ez nélkülözhetetlen. Egy államvizsgára készülő, egy érettségire készülő és egy elsős gyermek, valamint egy állandó hómofiszozó apuka mellett az első feladatunk az volt, hogy mindenki készített egy kilincsre akasztható kis táblát magának, csak nem azzal a felirattal hogy “takarítást kérek” mint a szállodákban, hanem “online vagyok, ne zavarj” , “bocsi, tanulok” , “imádlak, de most ne gyere be” … és így tovább.

És persze minden nap főzök. És sütök. Kenyeret is. Mert nem járunk boltba. És ma kiposztoltam a második karanténkenyerem képét a fészbukon. És olyan sok ismerősöm kérte a receptjét, mert most mindenki gyakorlatilag ugyanazt csinálja amit én: otthon van, gyereket nevel, családot koordinál, küzd a krétával, naponta felteszi magának a kérdést: biztos, hogy kell Cecíliának a szolfézs??? (na jó, ez lehet, hogy egyedi 🙂 ) és otthon az anyukák főznek, kenyeret, sütnek, kiflit sütnek, kovászt készítenek….

Jöjjön hát az a kenyérrecept a következő posztban 🙂

 

 

PostHeaderIcon Boldog húsvétot kívánok minden kedves Barátomnak!

PostHeaderIcon BÚÉK

Boldog új esztendőt kívánok az Élet Fűszerei blog minden kedves olvasójának!

Találkozunk 2017-ben!

 

PostHeaderIcon Roráte

Mi az, ami az advent kora reggeli szentmiséinek, az ún. roráté-miséknek egyedülálló atmoszférát ad? A fény! A fény emberemlékezet óta nagy hatással volt az emberre. Különösen a hideg és sötét évszakokban varázsolta el őket – világossággal és meleggel. Szüleink és nagyszüleink nem kis nosztalgiával emlékeznek vissza az adventi reggelekre, amelyeken zsúfolt templomokban, kicsik és nagyok gyertyafény mellett ünnepelték a Karácsony előtti szentmiséket. Egyes vidékeken előtte gyermekek járták végig a falut, és csengőszóval hívták a szentmisére a híveket…

94b49d89bd979757a8aa6dea269904e6

Advent harmadik vasárnapján Fekete István novelláját hoztam el Nektek nagy szeretettel, öleléssel

Roráte

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak, és még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, vagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak, néhol kis lámpások imbolyognak, és mutatják, hova kell lépni, ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét, s a nappal ágyát csak hinni lehet a keleti égen, s ez elég. Egyébként nem gondol rá senki, mert a búzák kikeltek már, a krumpli a veremben, s a jószág betelelt.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs, a tegnap gondja, mintha aludna, a mai még nem ébredt fel, s a falu csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.
A külső mozgás befolyik a templomba, és megnyugszik. Suttog még egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok, égi Magasok…”

Mise végére egészen bemelegedett a templom; majdnem otthonos lett, legalábbis így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte Hosszú Illés is – ugyanonnan –; bár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, hát inkább nem érezték volna. Nagy harag volt ugyanis a két öreg között, kitartó, régi harag, aminek már formája sem volt, nem is emlékeztek, hogy ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához.
És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás van, hát csak ülnek, sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást, de amúgy is ráér. Fél szemmel odasandít Mátéra, hogy mozdul-e már, de Máté nem mozdul… Amilyen kutya konok ember volt világéletében – gondolja Illés –, azt akarja, hogy én menjek előbb, de abból nem eszel, pedig már a gyertyákat is eloltogatta a dékány, azaz a harangozó, szóval a sekrestyés.
Azután: csend.

Illés gondol erre, gondol arra, állát belesüllyeszti a meleg nyakravalóba, és szeme szép lassan lecsukódik.
– Nem! – ijedt meg. – Ezt igazán nem szabad – és Mátéra néz, aki – úgy látszik – elaludt.
– Ez hát el, a híres – mosolyodik el –, pedig három hónappal fiatalabb. Nem nagy idő, az igaz, de mégiscsak fiatalabb. Aztán milyen sárga a füle… akár a halotté…
– Jóságos Isten, csak nem lett vele valami?!…
Harag ide, harag oda – a rothadt szilva is lepottyanik egyszer a fáról – csendesen odamegy, és kicsit borzongva megérinti Máté vállát:
– Hallod-e, Máté?
Máté felhorkan:
– No! – és néz Illésre, mint a csodára. – Te vagy az, Illés?
– Én hát, mondom megnézlek, mert olyanformán ültél…
És nézi egymást a két öreg.
A templomban meleg csend, a kőszentek mosolyognak.
– Kicsit megszédültem – hazudja Máté, de áhítattal, mert tele van a szíve, és szereti most Illést így közel látni –, már elmúlott.
– Na, hál Istennek, hát akkor menjünk.
És egymás mellett kicsoszognak a templomból.

***
– Mi volt ez, Szentatyám? – néz fel az egyik kis pufók angyal Szent Péterre, amikor az ajtó becsukódott. – Olyan meleg lett a szívem egyszerre.
– Két ember kibékült – mondja a főszent, és melegen sóhajt.
– Csoda! – suttog a kis angyal.
– Hát bizony a mai világban…
– És most mit csinálnak?
– Nézz utánuk, fiam.

***
A két öreg már Illés háza elé ért. Az utca üres, a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek, s a kertekben puhán békét álmodnak a fák.
– Gyere be, Máté, régen voltál nálunk – mondja Illés –, lángost sütött a lányom…

***
A kis angyal kérdőn néz a főszentre:
– Mi az a „lángos”, Szentatyám?

A toronyban ekkor ütött hetet az óra, s ettől a földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok, de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.

a-tel-szepsege

(1949)

PostHeaderIcon BUÉK 2016

Békés, boldog új esztendőt kívánok minden kedves Olvasómnak!

buek

PostHeaderIcon Sütőtökös gyömbérkenyér – Szent Mihály napjára

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak. Ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe a hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt.

3

A többi főangyalhoz hasonlóan szárnyakkal ábrázolják egyházi ruhában, vagy harci öltözetben karddal, pajzzsal és kopjával, lábánál a legyőzött sárkánnyal, a gonosz megtestesítőjével. Többször ábrázolják mérleggel a kezében mint a jó és rossz eldöntésére hivatott személyt.

Mihály arkangyal nevéhez több legenda is kapcsolódik:  A nagy pestisjárvány idején megjelent Nagy Gergely pápának az Angyalvár felett, és visszadugta véres kardját a hüvelyébe. Ezzel a járvány véget ért.

A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít eltávozni a földi világból, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Innen ered a Szent Mihály lova elnevezés is.

2

Szeptember 29-ét az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartották számon. A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Ez a nap volt a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is. A legnagyobb juhászünnep. A “kisfarsang” kezdete, az őszi lakodalmak időszaka, amely egészen Katalin napjáig (november 25.)  tart.

(Dr. Baksa Brigitta)

 

Erre a jeles napra egy igazi őszi csemegét, a sütőtökös gyömbérkenyeret hoztam el Nektek.

1

 Hozzávalók:

  • 10 dkg porcukor (nyírfacukor)
  • 2 db tojás
  • 10dkg vaj
  • 3 evőkanál sárgabarack lekvár
  • 1,5 dl tej
  • 30 dkg liszt
  • 1 cs sütőpor
  • 1 cs vaniliás cukor
  • 1 teáskanálnyi őrölt fahéj
  • 1 mokkáskanálnyi frissen reszelt szerecsendió
  • 1 evőkanálnyi őrölt gyömbér (vagy frissen reszelt gyömbér)
  • 2 evőkanálnyi méz
  • 30 dkg sült tök (megsütve!!! 🙂 )

Így készül:

Megsütünk egy szép sütőtököt.

A tojásokat a cukorral és a vaníliás cukorral jól kikeverjük, majd hozzáadjuk a lágyra olvasztott vajat, a lekvárt, a mézet és a tejet. Apránkét hozzáadjuk a fűszerekkel és sütőporral elkevert lisztet, végül beleforgatjuk a kis kockákra vágott sült tököt.

Egy kerek formát kibélelünk sütőpapírral, amit még olajjal vagy olvasztott vajjal is kikenünk, ebbe simítjuk a tésztát, és előmelegített, 170 C fokos sütőben aranybarnára sütjük.  Próbáljunk ellenállni a sütőből áradó csábító illatoknak és tűpróbával ellenőrizzük, hogy a közepe is átsült-e!

Egy finom angol teával, vagy forralt borral mmmm…isteni!

Ha maradt még sült tök, próbáljátok ki a többi tökös receptemet is!

Még több tökös receptért katt ide: https://eletfuszerei.hu/?tag=sult-tok

PostHeaderIcon Nyár van! Nyár!

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó. 

                                                           pihi2

PostHeaderIcon Helló Június!!! :)

 Kitartás Gyerekek! 🙂

vakacio

Már nincs sok hátra a suliból!!! 🙂

summer (1)

PostHeaderIcon Húsvét hétfőre

Wass Albert soraival kívánok napsütéses húsvét hétfőt minden kedves Olvasómnak!

husvét3

Húsvéti levél a kishúgomnak Hamburg városába

Ezerkilencszáztizennégy. Húsvét. Emlékszel még?

Egy vén erdélyi park tisztásait millió virággal hintette be a tavasz, a mi tavaszunk.
Piros-fehér-zöld zászló lengett a házon. . .
Istenem, emlékeznek-e még a fák erre a három színre?
A park aláhajló bokrai, zöld levelek puha rejtekébe sok-sok színes tojást
dugdostak el jóságos kezek, pirosat, lilákat, kékeket. . . aztán kihoztak minket a szobából,
elvittek a legszélső fáig, ott elengedtek és azt mondták: „ma a kertbe tojásokat dugtak el a
nyuszik. . . menjetek, keressétek meg őket!”

Elindultunk. Ketten. Kézen fogva. Te meg én, két csepp, kicsi ember.
Sok-sok piros tojást megtaláltunk, de mi csak mentünk tovább szüntelenül,
egymást megértve, babonás gyerekhittel kerestük a nyuszit, nekünk a húsvéti csodanyuszi
kellett, kétségbeesett nagy gyermekvággyal kellett. . . Mentünk, mentünk előre, és
kerestük és nem találtuk meg. . . a mai napig.
Köröskörül rigók daloltak, virágok illata szállt felettünk, és tarkaszárnyú lepkék
csókolództak a tavaszi égen.

Az a madárdal ma is itt cseng a fülemben még és tudom, hogy Te is hallod néha,
és a virágok illatát is érzed, ha néha bús emlék-tornyokból leomlik rád ez a régi tavasz.
Amíg mi mentünk, virággal beszórt vágyak ösvényén, valahol ezalatt tűzrózsák nyíltak,
és piros szívek fölött a diadalma Halál ünnepelt.
Nekünk a nagy tűzből csak a pernye jutott, amely mint sűrű fátyol hullt le a
szívünkre, és emberré ütött négy évre rá.

Azóta ciklon jár Erdélyország felett, ciklon, mely felragadott téged is, és vitte
nyuszi kereső léptedet, messze nyugati dzsungelek felé.

Ma itt vagyunk. Ugrásra váró, csöndes Akelái egy elrohanó dzsungel-ízű sorsnak.
Sok húsvéton át jutottunk át idáig: két csepp, kicsi ember az óriás fák alatt,
amikor útnak indult, bizony nem tudta, hogy egyszer ideér.
Nem mondta senki, hogy azt a nyuszit nem lehet megtalálni, mi csak kerestük,
kerestük sokáig a nyomát . . . azóta megtaláltunk néha színes tojásokat, néha ránk
mosolygott az öröm, de a lelkünkön mindig ott borongott valami furcsa árnyék . . . Most
már tudom: a meg nem talált nyuszi árnyéka volt.

Kishúgom, idegen város messze ködébe e kusza betűk postáján üzenem: minden
húsvétkor fogd meg a kisfiad kezét, úgy vezesd őt végig a kerten; piros tojást keresni.
Ne ereszd el soha a kezét, vezesd őt az élet húsvétjain át, egyik örömtől vidd a
másikig, tanítsd meg, hogy drága itt a földön minden kis színes tojáscsoda, és nem szabad
rohanni bús álom-nyuszik után, mert nincsenek.

Ne tudja meg soha, hogy egyszer ezerkilenszázharmincegyet írtunk, és sokansokan
az élet nagy gyermekei közül döbbenve álltunk sorsunk útvesztőin, s nem tudtuk
megtalálni a csapást, amely az elrejtett örömökhöz vezet.
Ne tudja meg soha, hogy voltak perceink, borzalmas percei az életünknek, amikor
sápadtra vált szívvel álltunk tátongó szakadékok felett, és a túlsó parton a vágyaink
temettek. . . temettek: egy-egy kis álom-nyuszit.

Ha pedig valamikor ő is húsvéti levelet ír majd a kishúgának: szebbet írjon,
vígabbat írjon, húsvéti tojások tarka színeibe – ne a szíve vérébe – mártsa a tollat, és
mialatt írja, ne hulljon könnycsepp a papírjára.

Debreceni Újság, 1931. április 5. 25. oldal
Horváth Tholdy Margit unokahúgának (1909 Kolozsvár – 1993 Calpe) kit
gyermekkorában testvér-húgaként tekintett, aki Hamburgba ment férjhez (Gustav Muhle
1929, két fia született: Eric és Karl.)

husvét1

PostHeaderIcon Közkívánatra: Forralt bor

Egy kedves kérésnek eleget téve, elhoztam Nektek a forralt bor receptjét. Igaz, ez az ital a karácsonyi hangulat, a vásárok elmaradhatatlan kelléke, de szerintem az év bármely szakában átmelengethetjük vele testünket-lelkünket, egy hűvösebb, borongósabb napon.

IMAG3958Én általában fehér borból készítem, szerintem úgy az igazi 🙂

Hozzávalók:

  • 5 dl édes Tokaji Furmint
  • 2 dl víz
  • 1-2 evőkanálnyi cukor (nyírfacukor)
  • 1 rúd fahéj
  • 5-6 db szegfűszeg
  • 5-6 db szegfűbors
  • 1-2 szárított almakarika (almachips)
  • kis darabka gyömbér
  • szerecsendióvirág
  • 1 db narancs

A bort és a vizet a fűszerekkel együtt egy fazékba töltöm, ízlés szerint édesíem, majd 10-15 percig állni hagyom. Ezután felforralom és 5 percig főzöm. Közben felszeletelek egy narancsot – 1-2 karikát a borba is dobok – és egy üvegkancsóba teszem. Miután elzártam a gázt a bor alatt, még néhány percig áztatom a fűszereket, végül a narancsszeletekre szűröm. Isteni.

Ha vörösborral készítem, akkor általában Egri Medokot választok.

A bort a Borhálónál szerzem be, ugyanitt a fűszerek is megvásárolhatók, de jó szívvel ajánlom a Fűszerészt is.

2022. október
h K s c p s v
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31