Az Élet Fűszerei Balatonszepezdről

Még volt a pinyóban egy kis sütőtök, úgyhogy kipróbáltam ezt a receptet, amelyet még évekkel ezelőtt én is úgy kaptam. Nem csalódtam benne! Rögtön puha, könnyű és isteni finom mézes süteményeim lettek! Próbáljátok ki Ti is!

Mi kell hozzá?

• 3 db tojás sárgája + 1 db egész tojás
• 30 dkg cukor (én fele nádcukor, fele nyírfacukor arányokkal dolgoztam)
• 4 evőkanálnyi tejföl
• 5 dkg margarin
• 25 dkg méz
• 30 dkg megsütött, kihűtött sült tök
• 60 dkg liszt (nálam világos tönkölyliszt)
• 1 teáskanálnyi szódabikarbóna
• 2 evőkanálnyi mézeskalácsfűszer
• tetejére dió, mandula vagy szárazon átpirított tökmag

Így készül:

A tojásokat a cukorral, tejföllel, margarinnal és a mézzel alaposan kikeverjük, majd hozzáadjuk az áttört sült tököt is. A lisztet a mézeskalácsfűszerrel és a szódabikarbónával összekeverjük, majd a tojásos masszához adjuk. Az egészet alaposan átkeverjük, forgatjuk egy fakanállal. Ilyenkor még csak egy ragacsos cucc az egész, de ha letakarva a hűtőbe tesszük, másnapra teljesen átalakul az állaga, gyúrható, formázható lesz. Másnap lisztes deszkán átgyúrjuk, kinyújtjuk és formákat szaggatunk belőle, melyeket sütés előtt magokkal kedvünkre díszíthetünk. Bevallom, és a mézeskalácsot egy másik fajta tésztából készítem, így én ezt nem nyújtottam ki, hanem maradtam a puszedlinél. A tésztából két kanál segítségével kis halmocskákat raktam a sütőpapírral kibélelt tepsire, mindegyikre került egy darabka dió, és 200 C fokos sütőben megsütöttem. Ebből a mennyiségből háromszor tudtam telerakni a nagy gáztepsit.

Nagyon finom lett!

Advent harmadik vasárnapjára

Ágh Tihamér:
Adventkor

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul…
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodrozódó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás…

A török étteremben ez a kedvenc köretem. Szerencsére otthon is könnyen elkészíthető, és annyira finom, hogy még azoknak is ízlik, akik általában nem szeretik a padlizsánt.

Mi kell hozzá?

• 2 db friss padlizsán
• 4 dl házi joghurt vagy eredeti görög joghurt (nem az édes, Danone féle brrr!)
• 1 gerezd fokhagyma
• só
• oregánó
• bazsalikom

A padlizsánokat megmossuk és hámozás nélkül fél cm vastagságú szeletekre vágjuk, egy tésztaszűrőbe tesszük, besózzuk és megvárjuk míg levet enged, ezt kiöntjük alóla. A padlizsánszeleteket – méretüktől függően – 4 vagy 8 cikkre vágjuk és egy serpenyőben kb. 1 evőkanálnyi olajon átpirítjuk. Közben fűszerezzük oregánóval és bazsalikommal, majd kissé kihűtjük. A joghurtba belereszeljük a fokhagymát és beleforgatjuk a sült padlizsánszeletkéket.   Még magában is nagyon finom egy kis pitakenyérrel vagy pirítóssal.

Jó étvágyat kívánok! 🙂

Ez a különlegesen finom burgonyafőzelék 9-10 hónapos kortól adható a babának. Feltétként kerülhet rá párolt csirkehús, vagy reszelt sajt.

Hozzávalók:

• 2-3 db burgonya
• mokkáskanálnyi morzsolt rozmaring
• csipetnyi só
• 2 evőkanálnyi  repceolaj vagy olívaolaj
• 1 teáskanálnyi fehér tönkölyliszt

A krumplikat meghámozzuk, felkockázzuk és egy lábasban kevés vízzel feltesszük főni. Fűszerezzük sóval és rozmaringgal. Ha már a burgonya puhára főtt, levesszük a tűzről és egy másik edényben az olajjal és a liszttel nagyon világos rántást készítünk. Ezt kevés hideg vízzel felöntjük és a krumplihoz adjuk, amelyet a tűzre visszatéve még egyszer összeforralunk. A baba igényei szerint villával összetörjük, vagy botmixerrel pépesítjük. Reszelt sajttal nagyon finom!

Jó étvágyat kívánok! 🙂

Cecily első születésnapjára készítettem ezt a nagyon finom, babakekszes, mézes tortát. Nem csak babáknak ajánlom! 🙂

Hozzávalók a tésztához:

• 20 dkg nyírfacukor porítva, vagy 20 dkg sima porcukor
• 2 db tojás
• 3 evőkanál házi sárgabarack lekvár
• 1 dl tej
• 30 dkg fehér tönkölyliszt
• 1 csomag sütőpor
• reszelt citromhéj
• 2 evőkanálnyi méz
• 1 teáskanálnyi mézeskalácsfűszer

Hozzávalók a krémhez:

• 5 evőkanálnyi fehér tönkölyliszt
• fél liter tej
• 1 kiskanálnyi vaníliakivonat, vagy 2 tasak vanillincukor
• 15 dkg vaj
• 15 dkg nyírfacukor

A díszítéshez:

• 2 dl házi tejszín
• 1 evőkanálnyi porított nyírfacukor
• 1 csomag habfixáló
• babakeksz

A tésztához egy tálban alaposan elkeverjük a porcukrot a tojásokkal, hozzáadjuk a lágyra olvasztott vajat, a lekvárt, a mézet, a tejet és a citromhéjat. Jól elkeverjük, majd apránként hozzá adagoljuk a sütőporral és a mézeskalácsfűszerrel elkevert lisztet. Sütőpapírral kibélelt tortaformában 170 C fokos sütőben készre sütjük.

Amíg a tészta sül, elkészíthetjük a krémet: A fél liter tejnek kb. a felét feltesszük forrni, hozzáadjuk a cukrot is, a másik felét pedig alaposan elkeverjük a liszttel. Én erre a célra egy műanyag shakert rendszeresítettem olyat, amilyet a fogyókúrás turmixok mellé adnak. Néhány mozdulattal csomómentesre lehet benne keverni a lisztes tejet. Ezt a lisztes tejet a forrásban lévő többi tejhez öntjük, újraforraljuk, majd levesszük a tűzről. Elkeverjük benne a vaníliakivonatot és beleolvasztjuk a vajat, majd lehűtjük a krémet.

A piskótalapot – miután kihűlt – 3 lapra vágjuk és szépen megtöltjük a krémmel. Úgy érdemes a krémmel gazdálkodni, hogy a torta tetejére és az oldalára is jusson egy vékony rétegben.

A tejszínt felverjük a cukorral és a habfixálóval, majd ezzel bevonjuk az egész tortát. Díszítésnek elhelyezünk rajta néhány babakekszet.

Nálunk ez a torta mindig nagy sikert arat, azonnal el szokott fogyni.

Jó étvágyat kívánok! 🙂

Advent második vasárnapjára

Már két gyertya lángja lobog az adventi koszorúnkon. Ez alkalomból Böjte Csaba testvér gondolatait hoztam el Nektek. Érdemes végigolvasni, fogadjátok szeretettel!

“Az egyszerű életről, a mindennapos, csendes názáreti létről szeretnék beszélni. Ha a megváltást EU-s projektből finanszírozták volna, milyen komplikált lett volna!

Mikor elterjedt a mennyországban a hír, hogy Jézus Krisztus, a második isteni személy a földre jön, gondolom, az angyalok elkezdtek nyüzsögni, hogy vajon hogyan lesz, mint lesz. Döbbenetes, hogy Isten kisbabaként egy istállóban születik meg. Gyakorlatilag semmilyen forrásfelhasználás nélkül, zöldmezős beruházás, önköltség nélkül. Megszületett az Isten közénk. Szeretem csodálni ezt az isteni egyszerűséget. Tudjuk, hogy menekülniük kellett Egyiptomba. Nincs a megtestesülés évekre előre pontosan megírt forgatókönyve évekre a Szűzanyának és Szent Józsefnek átadva. Isten csak úgy spontán odaszól, hogy menekülni kell Egyiptomba: nincs hiszti, nincs kiakadás.

A Szent Család útra kel, mert ez az, amit éppen tenni kell. A szülőföld iránti szeretetet is meg lehet tanulni a Szent Családtól, mert Egyiptomban a Szűzanya gondolkozhatott volna úgy is, hogy Alexandriában vannak a legjobb iskolák, a Megváltónak mégiscsak jó lenne, ha jó képzést kapna. Józsefnek amúgy is sikerült már egy kis egzisztenciát teremtenie, egyre több a megrendelés, ezért nem lenne jó visszamenni a poros sárfészekbe, Názáretbe. Jól ellesznek a nagyvárosban.

Milyen szép, hogy a Szent Család hazamegy! Mi fogadhatta őket otthon? A szent hagyomány szerint talán 5-6 évig voltak Egyiptomban menekültként.

Gondolom, hogy a vesszőből, sárból épített kis kunyhójukat elmosta az eső, valószínűleg csak azt a domboldalt találták meg, ahol a kis kunyhójuk, házuk állt. Két kezük munkájával újraépítik a családi fészküket, és elkezdődik az élet. Szeretem magam elé képzelni, kiszínezni ennek a názáreti életnek egy-egy mozzanatát, egy-egy jelenetét.

Szeretem elképzelni, hogy a Világmindenség Ura odaáll az édesanyja elé, és azt mondja: “Anyu, kiengedsz a fiúkkal egyet focizni?” Amikor először elgondolkoztam ezen, egészen mellbevert, hogy a Világmindenség Ura eljött azért, hogy “ipiapacs, ki vagy ütve!” játékot játsszon, hogy kergetőzzön az emberek fiaival. És így van. Mielőtt Jézus egyetlen csodát tett volna, egyetlen nagy beszédet tartott volna, játszott az emberek fiaival. Olyan jó elképzelni, hogy szalad a kis Jézus elöl, utána a többi gyerek:”Meg vagy fogva, kis Jézus, bújjunk el, most te vagy a hunyó!” Ez mind olyan szép!

Szeretem magam elé képzelni, hogy a Szűzanya a mindennapi munkáját befejezve kihajol a kisablakon, és szól Jézusnak, hogy menjen és szóljon az atyjának, hogy jöjjön vacsorázni. Jézus odafut, és segít az apukájának elrakodni a szerszámokat. Leülnek a názáreti kis házban. Milyen egyszerű lehetett!

Úgy vélik, hogy a keresztesek megtalálták a Szent Család házát, melynek maradványait elhozták Olaszországba, Lorettóba. Úgy tartják, hogy a názáreti Szent Család háza egy kis barlang és előtte egy szobácska volt. Nem tudjuk pontosan, de úgy gondolom, hogy biztos van benne valamennyi igazság, hisz szél fúvatlan nem indul, és egyházilag dokumentált tény, így valószínű, hogy a názáreti házból vannak ott elemek.

De nem ez a lényeg, hanem az, hogy lélekben mi is próbáljunk odaülni a Szent Család mellé az asztalkához. Egy durva faragott asztal, mely Szent József keze munkáját dicséri. Az asztalon néhány agyagtányér, párolog benne a lencsefőzelék, megfogják egymás kezét, hálát adnak a Mindenhatónak a mindennapiért. Nekiülnek szerényen elkölteni a vacsorát. Milyen egyszerű! Ott nincs se mobiltelefon, se tévé, se légkondicionáló. Én mégis úgy gondolom, hogy ezek az emberek végtelenül boldogok voltak ott. Jó volt nekik együtt lenni.

Azt is szeretem magam elé képzelni, hogy kiültek a kispadra a ház elé, fölöttük ragyogtak a csillagok. A kis Jézus odabújt Máriához, és József elkezd egy csodálatos szép ószövetségi zsoltárt, énekelnek. Jó lehetett nekik ott.

Egyszerű és szép. Szeretem elképzelni, hogy Jézus egy kicsit nőtt, és az apukájával együtt dolgozik, fűrészelnek. A fűrész egyik végét fogja az Isten, a másikat az ember. Talán bölcsőt készítenek vagy asztalt, vagy talán koporsót, nem tudom. Olyan jó látni azt, hogy Isten együtt dolgozik az emberrel! Egy család.

Ha belegondolunk, Jézus Krisztus a hagyomány szerint harminc évig ezt a názáreti csendes életet élte. Abban az időben 28-29 év volt az átlagéletkor. Nagyon fiatalon haltak meg az emberek. Tehát Jézus egy egész emberöltőt egyszerű emberként élt le. Nem csinált semmi rendkívülit. A szentírás szerint az emberek azt mondják: “Nemde ez Mária és József fia, hát nem itt éltek közöttünk a rokonaikkal?” Tehát ha Jézus valami rendkívüli dolgot tett volna mint kisgyerek vagy fiatal, akkor egész biztosan mondták volna, hogy “Ez már gyerekkorában is annyi furcsaságot beszélt, nem is csoda, hogy most ide jutott.” De azt mondják, hogy Jézus olyan volt, mint mi, mint a többiek, élte a hétköznapi életet, és most hirtelen elkezd csodákat tenni.Csodálkoznak rajta.

Harminc év názáreti csendes élet. Ez alatt a harminc év alatt a mi hétköznapi, egyszerű életünket Jézus Krisztus megszentelte. Olyan érdekes, hogy a gonosz lélek felviszi Jézust egy templom tetejére és mondja: “Dobd le magad, az angyalok úgyis a tenyerükön hordoznak, te leszel a nagy sztár, mindenki hanyatt esik, hogy milyen ügyes vagy, hogy ilyen sereget senki nem tud csinálni!” Jézus azt mondja: “Távozz tőlem, sátán!” Tehát a feltűnő, a fényes, a csillogó dolgokat, a “tűzijátékokat” kerüli. Nem hiányzik neki, hogy ilyen extra dolgokkal szórakoztassa a közönséget. A hétköznapi emberek életét éli.

Jó elképzelni a huszonéves Jézust, ahogy a názáreti barátaival munka után leülnek és beszélgetnek: meghallgatja az emberek gondját-baját, figyel. Nem kapkodja el a választ, még nem érkezett el az ő órája. Milyen jó lenne, ha meglenne bennünk ez a végtelen türelem! Názáreti csendes élet. Megvan-e a szívünkben a vágy ezek iránt a dolgok iránt? Az ember sokszor nézi a televíziót és egyébről se szól, mint gazdasági válságról, hogy milyen nagy a probléma, nincsen pénz, hogy így, hogy úgy, hogy amúgy.

Erről eszembe jut egy vicc: A székely bácsi hazafelé menet a sötétben nekimegy a villanypóznának és elkezdi körbe tapogatni. Megy körbe az oszlop körül, és egyszer csak felsikolt: “Jaj, istenem, be vagyok falazva!” Kicsit ilyen ez a gazdasági válság: tényleg van egy akadály, de azon kívül még annyi irányba mehetünk, annyi szép dolog van körülöttünk, amit a Jóisten felkínál! Milyen szép és csodálatos a családi élet! Milyen jó élni itt, Magyarországon a názáreti csendes életet! A Szűzanya és Szent József által kitaposott út mindannyiunk előtt nyitva áll.

Hiszem, hogy azt, ami az embert igazán emberré teszi, a gazdasági válság igazán nem érinti. Az, hogy leüljél a feleségeddel és elbeszélgessél, elsétáljál valamerre, azt a gazdasági válság nem érinti. Ahhoz nem kell EU-s finanszírozás. Az, hogy a szomszédból a barátaidat áthívd, és egy pohár sör mellett egyet römizzetek, kártyázzatok, egy jót beszélgessetek, ahhoz sem kell nagy befektetés. Ahogy ahhoz sem, hogy a gyermekedet kézen fogd és elmenj vele virágot szedni és madárfüttyöt hallgatni az erdőbe.

Nagyon szegény családból származó, úgymond szociális árvákat nevelünk az Alapítványunkban. Vakációkor a gyerekek – hiába árvák – ők is hazavágynak. Így volt három gyermekünk is egy családból, ahol az apuka, anyuka élt, de tudtam, hogy egy garázsban hajléktalanok, teljesen lecsúszott egzisztenciák, nem erőst akartam hazaengedni őket, de ők mégis kérleltek.

Gondoltam, elviszem és este visszahozom őket. Délután 3-4 óra körül elmentem értük, mert korán sötétedik, már félhomály volt. Nem volt bevezetve a garázsba a villany, két nagy vasajtó, középen egy szerelőgödör, egy ágy, az ágyban a három gyerek az anyukához bújva, a plafonon a lehelet kicsapódott a hideg betonra, a vízcseppek mint egy-egy gyémánt csillogtak. Nem láttam semmi nyomát annak, hogy karácsonyra vagy szilveszterre készülődtek volna. Hideg volt, sötét volt. Az apuka állt az ágy mellett, tördelte a kalapját, az anyuka nyakában csüngött a három gyerek. Szóltam, hogy “Gyerekek, gyertek, öltözzetek, megyünk vissza Dévára!” Ők persze tudták, hogy várja őket a meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden, ami ilyenkor belefér egy ilyen intézeti karácsonyba.És akkor az egyik kisfiú azt mondta: “Pap bácsi, mi nem ünnepelhetnénk itthon, anyukámékkal?” Éreztem, hogy megáll bennem valami.

A gyereknek nem arra van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában, hanem arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpusziljad, hogy érezze azt a jóságot, ami egy szülőből árad. Egyfelől egy csomó limlom, másfelől az édesanya meleg nyaka és semmi más. És messzemenően az édesanya volt a nyerő! És akkor én azt gondoltam, hogyha Isten segít, ezt minden szülőnek elmondom.

Pár gondolat még a gyereknevelésről: milyen szép, hogy amikor a kis Jézus elveszik, nem esik Mária Józsefnek, “Milyen férfi vagy te, a teremtés nagy koronája, így lehet rád bízni a gyermeket!”. És ugyanígy József sem kezdi el, hogy “Mit tudom én, mit kokettáltál a Szentlélekkel vagy kivel, halvány gőzöm sincs, honnan az a gyerek, fújd fel, én elmentem!”

Milyen jó, hogy ők nem így civakodnak! Megfogják egymás kezét, baj an, gond van, meg kell oldani. Összetartanak. Együtt indulnak el megkeresni a kis Jézust. Képzeljük csak el, hogy eltelt egy nap, és nincs meg a kis Jézus. Összebújnak egy fa alatt (akkor nem voltak motelek), imádkoznak. Másnap folytatják a keresést, és harmadnap sem adják fel, nem mondják azt: “Isten adta, Isten elvette, legyen áldott az Úr neve!” Nincs bennük fatalizmus, hogy ha az Úr akarja, akkor megkerül, ha nem, akkor nem. Keresik a maguk kis egyszerű eszközeivel, hisz nem volt hangosbemondó, rendőrség. Keresik az Istent a földön.

Milyen szép, amikor megtalálják!

A végtelen alázat, amivel köszöntik: “Nézd, atyád és én aggódva kerestünk, miért tetted ezt velünk?”A család békéje újból helyreáll. Azt írja a Szentírás, hogy hazamentek, és Jézus növekedett bölcsességben és kedvességben, a szülei és mindannyiunk örömére. Én azt gondolom, hogy még a názáreti csendes életbe is belefér néhány ilyen jeruzsálemi kiruccanás, aggodalom, nehézség, válság… Milyen szép, hogy nem egymásnak esnek ezek az emberek, hanem együtt oldják meg a feladatokat, gondjaikat és bajaikat! Nagy-nagy szeretettel és örömmel állítom mindannyiunk számára példaképül ezt a názáreti csöndes életet.

A kétezer év alatt nem került szebb eszme, szebb kihívás élő ember elé, mint a család. Ezt az életformát maga Jézus Krisztus szentelte meg. Adja az Isten, hogy ezen az úton járva a Kárpát-medencei magyar családok önmagukra találjanak! Ne olyan helyen keressék a boldogságot, ahol nincs, a kút mellett ne haljanak szomjan! Merjenek meríteni ebből az ajándékból! Merjétek szeretni egymást, merjétek megfogni a férjetek/feleségetek kezét, merjétek átölelni a gyermekeiteket, merjetek játszani, merjetek kirándulni, beszélgetni! Merjetek örvendeni annak, hogy ajándék vagy te is, és ajándék a melletted lévő családtagod is! Adja az Isten, hogy megújuljanak a Kárpát-medencében a magyar családok közösségei!

Ámen.”

Szép adventi készülődést kívánok!

Advent első vasárnapján

Meggyújtottuk az első adventi gyertyát. Kezdetét vette az év legvarázslatosabb időszaka…elindultunk karácsony felé…Ki így- ki úgy, minden ember máshogy éli meg az ünnep közeledtét, magát az ünnepet, a készülődést…sokat számít, ki mit hozott otthonról, milyen kincseket gyűjtött és gyűjt életében – és itt a lélek kincseire tessék gondolni. Hozott anyagból dolgozunk, de mindig van hová fejlődni 🙂

Ebben az időszakban ne számítsatok tőlem különleges karácsonyi ételekre, süteményekre – persze lesz egy-kettő – de most a lélek fűszerei kapják a főszerepet. Régen megtanultam, hogy teljesen mindegy milyen étel kerül az asztalra, milyen az adventi koszorúnk, a karácsonyfánk, milyen sok és drága ajándékot találunk alatta, ha elveszünk ezekben a részletekben és pont a legfontosabbra nincs figyelmünk, és ez nem más, mint az együtt töltött minőségi idő. Ez visszahozhatatlan, megismételhetetlen és maradandó. Könnyen elfelejtjük, hogy tavaly milyen sütit sütöttünk, kitől mit kaptunk ajándékba, még azt is, hogy kinek mit adtunk, de az érzelmek megmaradnak, az az érzés, amit okoztunk egymásnak a lelkünkbe vésődik. Épp ezért nálam a karácsony nem a külsőségekről szól és nem is csak a család ünnepéről. Nem kell, hogy minden csilli- villi legyen, és eszeveszetten kapkodjuk a fejünket a karácsony előtti hajrában, hogy mi mindent kell még megvennünk, elintéznünk, megszerveznünk. Nem törekszem a “tökéletes karácsonyra”. Vagyis de. Lélekben. És hogy a lélek mitől nemesedik? Hogyan készül az ünnepre? Ez lesz most a házi feladat! Találjátok ki!

Elárulok egy titkot. Egy szűk közösség tagjain kívül kevesen tudják, de most megosztom Veletek: családommal együtt részesei vagyunk egy “angyalkommandónak”. A Csoport néhány éve szerveződött, a kemény magot bátor táboros cimbik alkotják, és hál Istennek évről évre többen vagyunk. Még év közben felkeressük a Kárpát-medence és kis Hazánk legszegényebb embereit, gyermekeit, megismerkedünk velük és megkérjük őket, hogy írjanak levelet a karácsonyi angyalkának. Mi ezeket a leveleket begyűjtjük és szétosztjuk egymás között. Mindenki a lehetőségei szerint választ levelet magának, és teljesíti a benne foglalt kérést. A megcímzett, becsomagolt ajándékokat összegyűjtjük és egy vagy két autóval, furgonnal eljuttatjuk a címzetteknek. Ezek az emberek nincsenek “elszállva”, tejesen reális, könnyen teljesíthető kéréseket szoktak megfogalmazni. A gyerekek általában játékot, színes ceruzákat, könyveket kérnek, a felnőttek meleg ruhát, cipőt, könyvet, használati tárgyakat. Nem szoktak autót, házat, világbékét kérni. Ők két lábbal állnak a földön. Leírhatatlan öröm részt venni egy ilyen akcióban! Már vittünk így ajándékokat Erdélybe, Böjte Csaba testvér árváinak, Budapesti hajléktalanoknak, idén pedig egy Somogy megyei település legszegényebb gyerkőceinek fogunk felejthetetlen karácsonyt szervezni. Mindezt inkognitóban, név nélkül tesszük, nem számolt be róla soha, semmilyen média, és ez így van jól. Nem várunk érte dicsőítést, tapsvihart, még csak elismerést sem…mi ennél sokkal, sokkal többet kapunk.

Kedveseim!

Kívánok Nektek nagyon szépséges, ötletekkel és örömökkel teli adventi készülődést!

Ha már fogyaszt tejterméket a bébi, bátran adhatunk neki házilag készített gyümölcsjoghurtot. Sokkal egészségesebb mint a bolti, és legalább tudjuk, hogy mi van benne 🙂

Így készítjük:

Egy szép érett almát meghámozunk és kevés víz hozzáadásával a mikróban 1-2 perc alatt puhára pároljuk, majd kihűtjük. A langyosra hűtött almát villával összetörjük, késhegynyi őrölt fahéjjal ízesítjük és 4 evőkanálnyi natúr joghurttal alaposan összekeverjük. Én egy pici nyírfacukrot szoktam hozzá adni, mert a kislányom édesen szereti  🙂  Nagyobb gyerekeknek tehetünk bele mazsolát, és 1 teáskanálnyi búzacsírával még tartalmasabbá tehetjük.

Jó étvágyat kívánok!

Fincsi meleg fánk, benne édes csokoládé..nymm..

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt (világos tönkölyliszt)
• 2 dkg élesztő
• csipetnyi só
• 5 dkg porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 3 tojás sárgája
• 2 evőkanálnyi rum (én ehelyett édes, amerikai whiskey-t használok)
• 10 dkg vaj
• 250 ml tej
• reszelt citromhéj
• 2 tábla kiváló minőségű csokoládé, kockákra törve
• olaj a sütéshez

Így készül:

A lisztet, cukrot, sót elkeverjük, a közepébe mélyedést nyomunk, ide öntjük a tejjel kikevert élesztőt, tojássárgájákat, rumot, citromhéjat. Az olvasztott vajjal az egészet alaposan összedolgozzuk, majd letakarva duplájára kelesztjük. Lisztes deszkára borítva fél cm vékony téglalap alakúra kinyújtjuk. A tészta egyik felére megfelelő távolságokra egymástól, elhelyezzük a csokoládékockákat, majd óvatosan, ügyesen ráborítjuk a tészta másik felét. Fánkszaggatóval úgy szaggatjuk ki, hogy minden fánk közepére csokikocka kerüljön. A kiszaggatott fánkokat még 10 percig pihentetjük, majd nem túl forró olajban a szokott módon kisütjük.

Langyosan kell fogyasztani, mert hidegen a csoki visszadermed benne (de olyan finom, hogy erre úgysem lesz idő) 🙂

Frank Júlia kiváló receptje, csirkemellből elkészítve. Egyszerű és finom fogás, tényleg nem lehet abbahagyni. 🙂

Hozzávalók:

• 2 db csirkemell filé
• 10 dkg reszelt sajt
• 1 nagy fej hagyma
• 2 dl tejföl
• 4 evőkanálnyi liszt
• 4 evőkanálnyi olaj
• 1 púpozott teáskanálnyi fűszerpaprika
• 1 teáskanálnyi só
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 1 mokkáskanálnyi majoranna
• 1 mokkáskanálnyi bors
• 1 mokkáskanálnyi őrölt kömény

Így készül:

A csirkemelleket szeletekre vágjuk, megsózzuk és állni hagyjuk. A lisztet elkeverjük a fűszerekkel és a reszelt fokhagymával, a hússzeletek mindkét oldalát megmártjuk benne, majd kivajazott tepsire egymás mellé rendezzük. Ha maradt meg fűszeres lisztünk, azt egyenletesen a húsok tetejére szórhatjuk. Az egészet megszórjuk a felkarikázott hagymával, majd beborítjuk a reszelt sajttal. Végül lelocsoljuk a tejföl és az olaj keverékével. Alufóliával lefedve, kb. 50 perc alatt puhára sütjük, majd a fóliát levéve a tetejét hagyjuk megpirulni. Én köretként zöldséges rizst és párolt lila káposztát készítettem mellé, de egy szimpla salátával is megállja a helyét.

Jó étvágyat kívánok!