Az Élet Fűszerei Balatonszepezdről

Advent első vasárnapján

Meggyújtottuk az első adventi gyertyát. Kezdetét vette az év legvarázslatosabb időszaka…elindultunk karácsony felé…Ki így- ki úgy, minden ember máshogy éli meg az ünnep közeledtét, magát az ünnepet, a készülődést…sokat számít, ki mit hozott otthonról, milyen kincseket gyűjtött és gyűjt életében – és itt a lélek kincseire tessék gondolni. Hozott anyagból dolgozunk, de mindig van hová fejlődni 🙂

Ebben az időszakban ne számítsatok tőlem különleges karácsonyi ételekre, süteményekre – persze lesz egy-kettő – de most a lélek fűszerei kapják a főszerepet. Régen megtanultam, hogy teljesen mindegy milyen étel kerül az asztalra, milyen az adventi koszorúnk, a karácsonyfánk, milyen sok és drága ajándékot találunk alatta, ha elveszünk ezekben a részletekben és pont a legfontosabbra nincs figyelmünk, és ez nem más, mint az együtt töltött minőségi idő. Ez visszahozhatatlan, megismételhetetlen és maradandó. Könnyen elfelejtjük, hogy tavaly milyen sütit sütöttünk, kitől mit kaptunk ajándékba, még azt is, hogy kinek mit adtunk, de az érzelmek megmaradnak, az az érzés, amit okoztunk egymásnak a lelkünkbe vésődik. Épp ezért nálam a karácsony nem a külsőségekről szól és nem is csak a család ünnepéről. Nem kell, hogy minden csilli- villi legyen, és eszeveszetten kapkodjuk a fejünket a karácsony előtti hajrában, hogy mi mindent kell még megvennünk, elintéznünk, megszerveznünk. Nem törekszem a “tökéletes karácsonyra”. Vagyis de. Lélekben. És hogy a lélek mitől nemesedik? Hogyan készül az ünnepre? Ez lesz most a házi feladat! Találjátok ki!

Elárulok egy titkot. Egy szűk közösség tagjain kívül kevesen tudják, de most megosztom Veletek: családommal együtt részesei vagyunk egy “angyalkommandónak”. A Csoport néhány éve szerveződött, a kemény magot bátor táboros cimbik alkotják, és hál Istennek évről évre többen vagyunk. Még év közben felkeressük a Kárpát-medence és kis Hazánk legszegényebb embereit, gyermekeit, megismerkedünk velük és megkérjük őket, hogy írjanak levelet a karácsonyi angyalkának. Mi ezeket a leveleket begyűjtjük és szétosztjuk egymás között. Mindenki a lehetőségei szerint választ levelet magának, és teljesíti a benne foglalt kérést. A megcímzett, becsomagolt ajándékokat összegyűjtjük és egy vagy két autóval, furgonnal eljuttatjuk a címzetteknek. Ezek az emberek nincsenek “elszállva”, tejesen reális, könnyen teljesíthető kéréseket szoktak megfogalmazni. A gyerekek általában játékot, színes ceruzákat, könyveket kérnek, a felnőttek meleg ruhát, cipőt, könyvet, használati tárgyakat. Nem szoktak autót, házat, világbékét kérni. Ők két lábbal állnak a földön. Leírhatatlan öröm részt venni egy ilyen akcióban! Már vittünk így ajándékokat Erdélybe, Böjte Csaba testvér árváinak, Budapesti hajléktalanoknak, idén pedig egy Somogy megyei település legszegényebb gyerkőceinek fogunk felejthetetlen karácsonyt szervezni. Mindezt inkognitóban, név nélkül tesszük, nem számolt be róla soha, semmilyen média, és ez így van jól. Nem várunk érte dicsőítést, tapsvihart, még csak elismerést sem…mi ennél sokkal, sokkal többet kapunk.

Kedveseim!

Kívánok Nektek nagyon szépséges, ötletekkel és örömökkel teli adventi készülődést!

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.