Gondolom a legtöbb helyen már elfogyott a karácsonyi bejgli, de ha valamilyen rejtélyes csoda folytán akad még a háznál, az vagy kopogósra száradtan figyel a spájzban, vagy lefagyasztva szunnyadozik a szebb élet reményében 🙂

Régi adósságomat törlesztve, most szeretném megosztani Veletek az én bejglim receptjét. Most mondhatnám, hogy azért vártam ezzel eddig, mert – mivel ez a sütemény évente egyetlen alkalommal készül a konyhámban – mindenképpen meg akartam várni, hogy „jól kipróbált” receptté avanzsáljon. De ez nem igaz. Sajnos az ünnepek előtt nálunk is nagy volt a nyüzsgés, így esélyem sem volt hamarabb elkészíteni, lefotózni, feltölteni, közzétenni stb.

De bizton állíthatom, hogy ez a lényegen mit sem változtat: ez a legjobb bejgli, amivel eddig találkoztam: finom, szép, nem jellemző rá hogy szanaszét repedjen, sokáig eláll, és le is fagyasztható.

Mi kell hozzá?

A tésztához:

• 1 kg liszt (fele sima, fele rétesliszt)
• 20 dkg vaj
• 15 dkg zsír
• 10 dkg porcukor
• 2 dl tej
• 1,5 dkg élesztő
• 1 egész tojás + a kenéshez 1-2 tojássárgája és 1 egész tojás
• fél mokkáskanálnyi só

Máktöltelék:

• 25 dkg cukor
• 2,5 dl víz
• 40 dkg őrölt mák
• 2 evőkanálnyi méz
• késhegynyi fahéj
• reszelt citromhéj
• ízlés szerint mazsola

Diótöltelék:

• 25 dkg cukor
• 2 dl tej
• 40 dkg darált dió
• 1 evőkanálnyi méz
• késhegynyi fahéj
• reszelt narancshéj
• 4 dkg darált babapiskóta (ez ezért kell, hogy ne repedjen meg)
• 1 evőkanálnyi rum vagy rumaroma
• ízlés szerint mazsola

Így készül :

A tésztához a tejben az élesztőt elkeverjük és kicsit pihentetjük. Ezalatt a liszteket egy kézi habverővel átkeverjük, lazítjuk, belekeverjük a porcukrot és a sót, majd elmorzsoljuk benne a vajat és a zsírt. A vajas liszthez adjuk az élesztős tejet, majd egy egész, felvert tojás segítségével az egészet alaposan összedolgozzuk és néhány órára hideg helyre tesszük. Akár egy éjszakára is mehet a hűtőbe.

Elkészítjük a töltelékeket:

A cukorból és a vízből/tejből szirupot főzünk, ezzel locsoljuk le a darált mákot illetve a diót. Hozzákeverjük a többi hozzávalót is  (kivéve a mazsolát, erről majd később) és hideg helyre tesszük, mert csak hidegen használhatjuk.

Pihentetés után a tésztát 6 egyenlő részre osztjuk, egyenként vékonyra kinyújtjuk (mérete: 28 x 35 cm ), a töltelékeket 3-3 részre osztva megtöltjük. Én mazsolát ritkán használok, mert Veronika lányom nem szereti, de ha mégis teszek bele, akkor azt nem szoktam a töltelékbe keverni, hanem feltekerés előtt szórom a mák, illetve a diótöltelékre. Így véletlenül sem fordulhat elő, hogy kenés közben a mazsola kiszakítja a tésztát (az ugyebár végzetes lenne 🙂 ).

A tészta feltekerése úgy történik, hogy először a két végét hajtom be, majd nem túl lazán, de nem is túl szorosan feltekerem. A betöltött tésztarudakat sütőpapírral kibélelt, olajjal megkent tepsibe rakjuk, tojássárgájával megkenjük és meleg helyen fél óráig pihentetjük. Pihentetés után a tojássárgájához hozzáütünk 1 egész tojást és ismét átkenjük a tésztát. Megvárjuk míg a tojás megszikkad rajta, majd nem túl meleg sütőben, lassan megsütjük (170 C fok, 35-40 perc).

Csak a kihűlt süteményt szeleteljük.

Jó étvágyat kívánok!