Archívum: ‘Uncategorized’ Category

PostHeaderIcon Május 1 – nincs ennél retróbb ünnep a naptárban :)

Éljen május elseje!

Felvonulás, zászlólengetés, jobbanlengesdaztazászlót, avörösetis, menettánc, lufi, zenés ébresztő, főtt virsli, szörp, úttörők, este a tévében felvonulók kérték, mindig napsütés soha rossz idő… májusfa…. hirtelen ezek jutnak eszembe a mai piros betűs ünnep kapcsán. És sosem értettem, hogy a munka ünnepe miért munkaszüneti nap, és ha az, miért nem lehetett otthon nézni a tévét? Miért feszült rá minden tanár általánosban? Miért kellett felvonulni?? Kötelezően.

Erről beszélünk 🙂

Aztán később új értelmet nyert ez a nap, hiszen májusfával az ablakom előtt ébredtem. Azóta ez a szokás is megkopott, a fiatalemberek nem mennek éjszaka nyárfát kivágni, feldíszíteni…. új szokások jöttek divatba udvarlás terén is 🙂

A májusfám és én … a történelmi időkből (huszonegynehány évvel ezelőttről) Hihetetlen, hogy még találok ilyen fotókat 🙂

Bevallom, azért nem bánom, hogy én is részese lehettem még ennek a korszaknak.

A május elseje kapcsán nem hagyhatom ki ezt a jelenetet a Buhera Mátrixból … mely hűen tükrözi mindazt amit számunkra az úttörőség jelentett 🙂 🙂

https://www.youtube.com/watch?v=mejdCNPimiM

 

 

PostHeaderIcon Boldog húsvétot kívánok minden kedves Barátomnak!

PostHeaderIcon BÚÉK

Boldog új esztendőt kívánok az Élet Fűszerei blog minden kedves olvasójának!

Találkozunk 2017-ben!

 

PostHeaderIcon Relax!!! :)

December 26 – relax day!!!

Huh.. sütés, főzés, ajándékbontás, rokonlátogatás – pipa 🙂

Legózós, társasjátékozós, összebújós, forró csokizós, pihentető szép napokat kívánok az Élet Fűszerei blog minden kedves olvasójának!

 

PostHeaderIcon Ajándék

“A legszebb díszdoboz a szíved, benne az ajándék a szeretet, amit az éjszaka csendjében szépen leteszel a küszöbre. Annak a küszöbére, akinek szánod. És vársz. És reménykedsz. Reménykedsz, hogy kinyílik az ajtó, egy gyengéd kéz felemeli, kibontja, és magához öleli. Mert titokban erre vágyott. Mert megkapta a legszebb ajándékot, amiről valaha álmodott. A te szívedet, benne a te szeretetedet. És ha ez megtörténik, mindketten ajándékot kaptok. Egymást.”

Csitáry-Hock Tamás

20161212_112923

Forró csoki – ez egy interaktív ajándék hiszen, hogy élvezhesd, neked is dolgod lesz vele. Amit az üvegben szépen rétegezve kapsz, csak az alapanyagok… a többi rajtad múlik 🙂 Tudom, sok a dolgod, de ha szánsz rá egy kis időt, és sikerül találnod egy nyugodt délutánt karácsony környékén, egy olyan helyen ahol béke van körülötted is… benned is… kibontod a mellékelt kis cetlit és követve az útmutatót elkészíted az italt… kicsit megpihensz… kicsit hátradőlsz egy kényelmes fotelban… kicsit gondolsz arra akitől kaptad… kicsit ő is rád fog gondolni, mert megérzi az ilyesmit, ő már csak ilyen… már megérte <3

(az üveg alján kandiscukor várja az átlényegülést, felette a minőségi, osztrák forrócsoki-por, rajta csokimorzsák, azon dekorcsoki darabok és némi hópihe alakú szórócukor, majd pillecukor zárja az édes meglepetések sorát)

auto

PostHeaderIcon Roráte

Mi az, ami az advent kora reggeli szentmiséinek, az ún. roráté-miséknek egyedülálló atmoszférát ad? A fény! A fény emberemlékezet óta nagy hatással volt az emberre. Különösen a hideg és sötét évszakokban varázsolta el őket – világossággal és meleggel. Szüleink és nagyszüleink nem kis nosztalgiával emlékeznek vissza az adventi reggelekre, amelyeken zsúfolt templomokban, kicsik és nagyok gyertyafény mellett ünnepelték a Karácsony előtti szentmiséket. Egyes vidékeken előtte gyermekek járták végig a falut, és csengőszóval hívták a szentmisére a híveket…

94b49d89bd979757a8aa6dea269904e6

Advent harmadik vasárnapján Fekete István novelláját hoztam el Nektek nagy szeretettel, öleléssel

Roráte

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak, és még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, vagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak, néhol kis lámpások imbolyognak, és mutatják, hova kell lépni, ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét, s a nappal ágyát csak hinni lehet a keleti égen, s ez elég. Egyébként nem gondol rá senki, mert a búzák kikeltek már, a krumpli a veremben, s a jószág betelelt.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs, a tegnap gondja, mintha aludna, a mai még nem ébredt fel, s a falu csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.
A külső mozgás befolyik a templomba, és megnyugszik. Suttog még egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok, égi Magasok…”

Mise végére egészen bemelegedett a templom; majdnem otthonos lett, legalábbis így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte Hosszú Illés is – ugyanonnan –; bár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, hát inkább nem érezték volna. Nagy harag volt ugyanis a két öreg között, kitartó, régi harag, aminek már formája sem volt, nem is emlékeztek, hogy ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához.
És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás van, hát csak ülnek, sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást, de amúgy is ráér. Fél szemmel odasandít Mátéra, hogy mozdul-e már, de Máté nem mozdul… Amilyen kutya konok ember volt világéletében – gondolja Illés –, azt akarja, hogy én menjek előbb, de abból nem eszel, pedig már a gyertyákat is eloltogatta a dékány, azaz a harangozó, szóval a sekrestyés.
Azután: csend.

Illés gondol erre, gondol arra, állát belesüllyeszti a meleg nyakravalóba, és szeme szép lassan lecsukódik.
– Nem! – ijedt meg. – Ezt igazán nem szabad – és Mátéra néz, aki – úgy látszik – elaludt.
– Ez hát el, a híres – mosolyodik el –, pedig három hónappal fiatalabb. Nem nagy idő, az igaz, de mégiscsak fiatalabb. Aztán milyen sárga a füle… akár a halotté…
– Jóságos Isten, csak nem lett vele valami?!…
Harag ide, harag oda – a rothadt szilva is lepottyanik egyszer a fáról – csendesen odamegy, és kicsit borzongva megérinti Máté vállát:
– Hallod-e, Máté?
Máté felhorkan:
– No! – és néz Illésre, mint a csodára. – Te vagy az, Illés?
– Én hát, mondom megnézlek, mert olyanformán ültél…
És nézi egymást a két öreg.
A templomban meleg csend, a kőszentek mosolyognak.
– Kicsit megszédültem – hazudja Máté, de áhítattal, mert tele van a szíve, és szereti most Illést így közel látni –, már elmúlott.
– Na, hál Istennek, hát akkor menjünk.
És egymás mellett kicsoszognak a templomból.

***
– Mi volt ez, Szentatyám? – néz fel az egyik kis pufók angyal Szent Péterre, amikor az ajtó becsukódott. – Olyan meleg lett a szívem egyszerre.
– Két ember kibékült – mondja a főszent, és melegen sóhajt.
– Csoda! – suttog a kis angyal.
– Hát bizony a mai világban…
– És most mit csinálnak?
– Nézz utánuk, fiam.

***
A két öreg már Illés háza elé ért. Az utca üres, a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek, s a kertekben puhán békét álmodnak a fák.
– Gyere be, Máté, régen voltál nálunk – mondja Illés –, lángost sütött a lányom…

***
A kis angyal kérdőn néz a főszentre:
– Mi az a „lángos”, Szentatyám?

A toronyban ekkor ütött hetet az óra, s ettől a földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok, de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.

a-tel-szepsege

(1949)

PostHeaderIcon Kéne valami a kávé mellé…

…ebből a gondolatból született a mai vasárnap délutáni süti. November van.. szürkeség… eső kopog a tetőablakon… de a konyhában karácsonyt idéző illatok szállnak. Sül a süti! Én egyedül teszek-veszek a konyhában és közben nagyon erősen gondolok valakire… és a télre… meg a hóra… és mindenre ami majd decemberben lesz… de a következő kérdések visszarángatnak a valóságba – három gyermekem érkezik a tetőtér felől: – de jó illat van, anyu mit sütsz? (Veronika) ..  – süti! készen van már? (Kristóf) .. és a legkisebb – anya, lefotóztad már? ezen jót mosolyogtam 🙂

20161106_163005

A süti nem bonyolult, ellenben nagyon egyszerű, csak be kell keverni – de annál finomabb!

Mi kell hozzá?

  • 7 db tojás
  • 6 evőkanálnyi barnacukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 evőkanálnyi méz
  • 8 dkg vaj
  • 10 dkg darált dió
  • 7 evőkanálnyi liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • reszelt citromhéj
  • teáskanálnyi őrölt fahéj

A tojásokat szétválasztjuk, majd a sárgájákat alaposan elkeverjük a cukrokkal, a mézzel, citromhéjjal és a vajjal.  A lisztet elkeverjük a darált dióval, fahéjjal és a sütőporral, majd a cukros tojássárgája keverékhez adjuk, végül a tojásfehérjékből vert kemény habot is beleforgatjuk. Papírral kibélelt sütiformába simítjuk és 170 C fokon kb. 25 perc alatt készre sütjük. Miután kihűlt, porcukorral meghintjük.

20161106_161845

20161106_163340

 20161106_163543

Én lekvárral tálaltam.

20161106_163703

Jó étvágyat kívánok!

PostHeaderIcon …a borsó meg a héja…

“Tudja, az a fura, hogy valamire emlékszik az ember, valamire nem. Emlékszem a legelső buszozásomra az iskolába, jól emlékszem. Igazán fura, mik maradnak meg az ember fejében. A születésemre például nem emlékszem. És nem bírom felidézni az első karácsonyi ajándékomat, vagy hogy mikor vittek először a folyópartra piknikre. Viszont arra jól emlékszem, mikor hallottam először a világ legédesebb hangját. Sose láttam olyan szépet életemben, mint az a kislány. Olyan volt, mint egy angyal. (…) Attól kezdve mindig együtt voltunk, úgy voltunk, mint a borsó meg a héja.”

Forrest Gump

forrest

PostHeaderIcon BUÉK 2016

Békés, boldog új esztendőt kívánok minden kedves Olvasómnak!

buek

PostHeaderIcon Karácsonyunk…

Már nagyok a gyerekek…Ők úgy csinálnak, mintha nem tudnák,mi  pedig úgy csinálunk, mintha nem tudnánk, hogy tudják.

De az öröm… az öröm ugyanakkora.
A csodából nem csalódás lett.
A csoda játék lett, a mi közös kis mókánk,
amit egymás kedvéért és egymás örömére játszunk.
Az ajándékozás öröme, a meglepetés, amiben nem
a tárgyak a fontosak, hanem az együtt töltött idő,
ahogyan évről évre felidézzük, hogy a családunk, az egymás iránt érzett szeretetünk az maga a csoda.

A csoda nem tűnik el.
Itt marad köztünk.
Ha megőrizzük.

macik

2017. december
h k s c p s v
« nov    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Életfűszerei FACEBOOK