Nagyon-nagyon-nagyon finom, elronthatatlan sütemény. Az az igazi „lekenyerezős” fajta, ha valaki vizsgázik valamiből a családban és sütit kell vinni a vizsgáztatóknak, csak ezt készítem 🙂

A tésztája kiváló, nem törik, nem ragad, nagyon jó vele dolgozni. Mindig sikere van 🙂 Régi mendei nénikék kipróbált receptje.

Hozzávalók a tésztához:

• 60 dkg liszt
• 15 dkg porcukor
• 1 teáskanálnyi szódabikarbóna
• 10 dkg sertészsír
• 2 egész tojás
• 4 evőkanálnyi méz
• 6 evőkanálnyi tej

Hozzávalók a krémhez:

• 6 dl tej
• 3 tojás sárgája
• 4 púpozott evőkanálnyi liszt
• 2 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg cukor
• 25 dkg vaj vagy margarin

Így készül:

A lisztet, a porcukorral és a szódabikarbónával jól elkeverjük, majd belemorzsoljuk a zsírt. Közepébe ütjük a tojásokat, belekanalazzuk a mézet és a tejet, és gyors mozdulatokkal könnyű tésztát gyúrunk. Ha nagyon száraz és nem akar összeállni, tehetünk még hozzá 1-2 evőkanálnyi tejet. A tésztát négy egyenlő részre osztjuk, lapokat nyújtunk és sütőpapíron a tepsi hátulján egyenként megsütjük a 4 lapot.

A krémhez kimérjük a 6 dl tejet és a felét egy tejforralóba öntjük a cukrokkal együtt, lassú tűzön összemelegítjük. Közben a maradék tejet egy shékerben csomómentesre keverjük-rázzuk a liszttel és a 3 tojás sárgájával, majd ezt is a cukros tejhez adjuk és  állandó keverés mellett az egészből sűrű pudingot főzünk. Végül belekeverjük a vajat is, majd miután kihűlt a krém, megtöltjük vele a lapokat. Frissen még törékenyek a lapok, de egy éjszaka alatt a krém szépen megpuhítja, ezért csak másnap szeleteljük ezt a süteményt.

Jó étvágyat kívánok!