{"id":1066,"date":"2014-04-21T11:53:45","date_gmt":"2014-04-21T10:53:45","guid":{"rendered":"http:\/\/eletfuszerei.hu\/?p=1066"},"modified":"2014-04-21T11:57:18","modified_gmt":"2014-04-21T10:57:18","slug":"husvet-hetfore","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/eletfuszerei.hu\/?p=1066","title":{"rendered":"H\u00fasv\u00e9t h\u00e9tf\u0151re"},"content":{"rendered":"

Wass Albert soraival k\u00edv\u00e1nok naps\u00fct\u00e9ses h\u00fasv\u00e9t h\u00e9tf\u0151t minden kedves Olvas\u00f3mnak!<\/strong><\/span><\/p>\n

\"husv\u00e9t3\"<\/a><\/p>\n

H\u00fasv\u00e9ti lev\u00e9l a kish\u00fagomnak Hamburg v\u00e1ros\u00e1ba<\/strong><\/span><\/p>\n

\nEzerkilencsz\u00e1ztizenn\u00e9gy. H\u00fasv\u00e9t. Eml\u00e9kszel m\u00e9g?<\/em><\/span><\/p>\n

\nEgy v\u00e9n erd\u00e9lyi park tiszt\u00e1sait milli\u00f3 vir\u00e1ggal hintette be a tavasz, a mi tavaszunk.<\/span>
\nPiros-feh\u00e9r-z\u00f6ld z\u00e1szl\u00f3 lengett a h\u00e1zon. . .<\/span>
\nIstenem, eml\u00e9keznek-e m\u00e9g a f\u00e1k erre a h\u00e1rom sz\u00ednre?<\/span>
\nA park al\u00e1hajl\u00f3 bokrai, z\u00f6ld levelek puha rejtek\u00e9be sok-sok sz\u00ednes toj\u00e1st<\/span>
\ndugdostak el j\u00f3s\u00e1gos kezek, pirosat, lil\u00e1kat, k\u00e9keket. . . azt\u00e1n kihoztak minket a szob\u00e1b\u00f3l,<\/span>
\nelvittek a legsz\u00e9ls\u0151 f\u00e1ig, ott elengedtek \u00e9s azt mondt\u00e1k: \u201ema a kertbe toj\u00e1sokat dugtak el a<\/span>
\nnyuszik. . . menjetek, keress\u00e9tek meg \u0151ket!\u201d<\/span><\/p>\n

\nElindultunk. Ketten. K\u00e9zen fogva. Te meg \u00e9n, k\u00e9t csepp, kicsi ember.<\/span>
\nSok-sok piros toj\u00e1st megtal\u00e1ltunk, de mi csak ment\u00fcnk tov\u00e1bb sz\u00fcntelen\u00fcl,<\/span>
\negym\u00e1st meg\u00e9rtve, babon\u00e1s gyerekhittel kerest\u00fck a nyuszit, nek\u00fcnk a h\u00fasv\u00e9ti csodanyuszi<\/span>
\nkellett, k\u00e9ts\u00e9gbeesett nagy gyermekv\u00e1ggyal kellett. . . Ment\u00fcnk, ment\u00fcnk el\u0151re, \u00e9s<\/span>
\nkerest\u00fck \u00e9s nem tal\u00e1ltuk meg. . . a mai napig.<\/span>
\nK\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl rig\u00f3k daloltak, vir\u00e1gok illata sz\u00e1llt felett\u00fcnk, \u00e9s tarkasz\u00e1rny\u00fa lepk\u00e9k<\/span>
\ncs\u00f3kol\u00f3dztak a tavaszi \u00e9gen.<\/span><\/p>\n

\nAz a mad\u00e1rdal ma is itt cseng a f\u00fclemben m\u00e9g \u00e9s tudom, hogy Te is hallod n\u00e9ha,<\/span>
\n\u00e9s a vir\u00e1gok illat\u00e1t is \u00e9rzed, ha n\u00e9ha b\u00fas eml\u00e9k-tornyokb\u00f3l leomlik r\u00e1d ez a r\u00e9gi tavasz.<\/span>
\nAm\u00edg mi ment\u00fcnk, vir\u00e1ggal besz\u00f3rt v\u00e1gyak \u00f6sv\u00e9ny\u00e9n, valahol ezalatt t\u0171zr\u00f3zs\u00e1k ny\u00edltak,<\/span>
\n\u00e9s piros sz\u00edvek f\u00f6l\u00f6tt a diadalma Hal\u00e1l \u00fcnnepelt.<\/span>
\nNek\u00fcnk a nagy t\u0171zb\u0151l csak a pernye jutott, amely mint s\u0171r\u0171 f\u00e1tyol hullt le a<\/span>
\nsz\u00edv\u00fcnkre, \u00e9s emberr\u00e9 \u00fct\u00f6tt n\u00e9gy \u00e9vre r\u00e1.<\/span><\/p>\n

\nAz\u00f3ta ciklon j\u00e1r Erd\u00e9lyorsz\u00e1g felett, ciklon, mely felragadott t\u00e9ged is, \u00e9s vitte<\/span>
\nnyuszi keres\u0151 l\u00e9ptedet, messze nyugati dzsungelek fel\u00e9.<\/span><\/p>\n

\nMa itt vagyunk. Ugr\u00e1sra v\u00e1r\u00f3, cs\u00f6ndes Akel\u00e1i egy elrohan\u00f3 dzsungel-\u00edz\u0171 sorsnak.<\/span>
\nSok h\u00fasv\u00e9ton \u00e1t jutottunk \u00e1t id\u00e1ig: k\u00e9t csepp, kicsi ember az \u00f3ri\u00e1s f\u00e1k alatt,<\/span>
\namikor \u00fatnak indult, bizony nem tudta, hogy egyszer ide\u00e9r.<\/span>
\nNem mondta senki, hogy azt a nyuszit nem lehet megtal\u00e1lni, mi csak kerest\u00fck,<\/span>
\nkerest\u00fck sok\u00e1ig a nyom\u00e1t . . . az\u00f3ta megtal\u00e1ltunk n\u00e9ha sz\u00ednes toj\u00e1sokat, n\u00e9ha r\u00e1nk<\/span>
\nmosolygott az \u00f6r\u00f6m, de a lelk\u00fcnk\u00f6n mindig ott borongott valami furcsa \u00e1rny\u00e9k . . . Most<\/span>
\nm\u00e1r tudom: a meg nem tal\u00e1lt nyuszi \u00e1rny\u00e9ka volt.<\/span><\/p>\n

\nKish\u00fagom, idegen v\u00e1ros messze k\u00f6d\u00e9be e kusza bet\u0171k post\u00e1j\u00e1n \u00fczenem: minden<\/span>
\nh\u00fasv\u00e9tkor fogd meg a kisfiad kez\u00e9t, \u00fagy vezesd \u0151t v\u00e9gig a kerten; piros toj\u00e1st keresni.<\/span>
\nNe ereszd el soha a kez\u00e9t, vezesd \u0151t az \u00e9let h\u00fasv\u00e9tjain \u00e1t, egyik \u00f6r\u00f6mt\u0151l vidd a<\/span>
\nm\u00e1sikig, tan\u00edtsd meg, hogy dr\u00e1ga itt a f\u00f6ld\u00f6n minden kis sz\u00ednes toj\u00e1scsoda, \u00e9s nem szabad<\/span>
\nrohanni b\u00fas \u00e1lom-nyuszik ut\u00e1n, mert nincsenek.<\/span><\/p>\n

\nNe tudja meg soha, hogy egyszer ezerkilensz\u00e1zharmincegyet \u00edrtunk, \u00e9s sokansokan<\/span>
\naz \u00e9let nagy gyermekei k\u00f6z\u00fcl d\u00f6bbenve \u00e1lltunk sorsunk \u00fatveszt\u0151in, s nem tudtuk<\/span>
\nmegtal\u00e1lni a csap\u00e1st, amely az elrejtett \u00f6r\u00f6m\u00f6kh\u00f6z vezet.<\/span>
\nNe tudja meg soha, hogy voltak perceink, borzalmas percei az \u00e9let\u00fcnknek, amikor<\/span>
\ns\u00e1padtra v\u00e1lt sz\u00edvvel \u00e1lltunk t\u00e1tong\u00f3 szakad\u00e9kok felett, \u00e9s a t\u00fals\u00f3 parton a v\u00e1gyaink<\/span>
\ntemettek. . . temettek: egy-egy kis \u00e1lom-nyuszit.<\/span><\/p>\n

\nHa pedig valamikor \u0151 is h\u00fasv\u00e9ti levelet \u00edr majd a kish\u00fag\u00e1nak: szebbet \u00edrjon,<\/span>
\nv\u00edgabbat \u00edrjon, h\u00fasv\u00e9ti toj\u00e1sok tarka sz\u00edneibe \u2013 ne a sz\u00edve v\u00e9r\u00e9be \u2013 m\u00e1rtsa a tollat, \u00e9s<\/span>
\nmialatt \u00edrja, ne hulljon k\u00f6nnycsepp a pap\u00edrj\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

Debreceni \u00dajs\u00e1g, 1931. \u00e1prilis 5. 25. oldal<\/em><\/span>
\nHorv\u00e1th Tholdy Margit unokah\u00fag\u00e1nak (1909 Kolozsv\u00e1r \u2013 1993 Calpe) kit<\/em><\/span>
\ngyermekkor\u00e1ban testv\u00e9r-h\u00fagak\u00e9nt tekintett, aki Hamburgba ment f\u00e9rjhez (Gustav Muhle<\/em><\/span>
\n1929, k\u00e9t fia sz\u00fcletett: Eric \u00e9s Karl.)<\/em><\/span><\/p>\n

\"husv\u00e9t1\"<\/a><\/p>\n